1 évad 1 rész
Az új barátok
A múltamról senkinek nem beszéltem csak a legjobb barátnőimnek Borinak és Annának mondtam el mindent, mert tudom hogy ők bennük bízhatok és hogy nem adják tovább. A régi sulim nem volt a legjobb nem szerettem oda járni, nem is nagyon szeretek ott, mert nem jártam trendi ruhákba nem festettem agyon magam és hát így nem lettem az iskola kedvence. Borinak van egy bátyja Máté aki kijön az én bátyámmal Benivel . Az anyukám réges-régóta legjobb barátnők Anna anyukájával. Ahova jelentkeztünk mindhárman oda fel is vettek mindannyiunk megkönnyebbült hogy lesz valaki akit ismerünk.
***Iskola 1 nap***
Hát ez a nap is eljött,sajnos. Igazából a suli udvarába lépve elég kicsinek tűnt az iskola, de ahogy bementünk egy tágas folyosó került a szemünk elé. Lassan lépdelve mentünk a termünk felé ahol már ki volt írva hogy 9.c. Terembe lépve pár fiú jött oda hozzánk és egyenként bemutatkoztak.
- Szia Anna, Bori éss öhhm- mondta egy ismeretlen fiú
- Miri - mondtam
-Ja bocs-mondta- Én vagyok Bence a barna hajú fiú Dani aki a telefonját nyomkodja az a Kevin és aki ép iszik az a Marci- sorolta fel a neveket Bence
Mindenkinek elmondta a nevét kivéve egy fiúnak aki épp zenét hallgatott így oda mentem hozzá.
-Szia! Rivocsik Mirella- mondtam és nyújtottam felé a kezemet.
-Fanu- mondta
-Öhhm- néztem rá kérdő tekintettel
- Ja bocs. Kélem Ádám vagyok csak mindenki Fanunak hív- mondta Ádám
-Miért lettél Fanu?- kérdeztem és közben leültem a mellette heverő székre
-Nagyon sokat hallgatok zenét és majdnem minden koncertre elmentem ami a városba volt.-mondta
-Jaa. Milyen zenét hallgatsz most?- kérdeztem kérdő pillantásommal
-Hallgasd meg- mondta és felém nyújtotta a fülhallgatóját amiben nagyba szólt a Bangarang.
-Jó zene- mondtam és vissza adtam a fülesét. Ő felrakta,hátradőlt és hallgatta tovább én pedig eggyel arrébb ültem így Bori ült középen én meg Ádám vagyis Fanu a szélén. A nap hamar eltelt főleg úgy hogy csak osztály főnöki órám volt. Haza fele menet megbeszéltük Borival és Annával, hogy hétvégén nálam alszanak. Haza érve fel mentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra és épp azon gondolkodtam hogy mennyi jó barátot szereztem. A gondolkodásomat Ádám szakította meg miközben hívott Skypera chatelni, másolom:
" Fanu: Szia
Miri Rivocsik: Hali
Fanu: Van pár zeném amit megmutatnák, szerintem tetszene neked is
Miri Rivocsik: Na az tök király, van kedved holnap átjönni aztán itt meghallgatnánk
Fanu: Rendben van én most megyek zenéket keresni na szia
Miri Rivocsik: Rendben szia ,,
Már megértettem miért hívják Fanunak tényleg nagyon sok zenét hallgat. Nem szerettem belé csak barátként gondolok rá, mert nekem ugyanis Máté, Bori bátyja tetszik .
***Másnap***
Ma sehol se láttam Ádámot, majdnem mindenkit megkérdeztem hogy nem e látták de a legtöbbje azt mondta hogy "nem" látta vagy "azt se tudom ki az". Pletyka terjeng róla,miszerint hogy kirúgták a suliból, mások szerint elment egy másik suliba vagy magántanuló lett. De ilyen hamar? Nagyon nem értettem hogy mi történhetett ilyen hamar. A harmadik pletyka meg arról szól hogy valamilyen végzős megfenyegette é-s azért ment el. Miközben a suli folyosóján sétálgattam és hallottam hogy egy csapat lány róla beszélt.
-Hallottátok ki fenyegette meg?-mondták egymás közt és hirtelen ötletből hozzájuk léptem.
-Nem tudjátok ki volt az?- kérdeztem feszengve
-Állítólag valamilyen Máté nevű gyerek, mert nem akarta hogy egy lány közelébe legyen- mondta egy hosszú barna hajú lány
-Köszi- mondtam és azonnal hátráltam egyet és tovább sétáltam a folyosón miközben azon tanakodtam hogy Máté miért fenyegette volna meg Ádámot, meg hogy milyen lány miatt? Órákon nem is tudtam figyelni mert teljesen ebbe a Máté-Ádám ügybe belemerültem, már csak arra eszméltem fel hogy kicsengettek az utolsó óráról is. Bori és Anna lépett oda hozzám miközben pakoltam be a táskámba.
-Jól vagy?- kérdezte Anna
-Aha, csak hiányzik Ádám a társaságból- szomorkodtam el
-Biztos ad valamilyen élet jelet- mondta Bori biztatóan
-Remélem
Út közben ezt vitattuk hogy Máté miért fenyegette meg Ádámot,de együtt sem jutottunk semmire. Bori lefordult az utcájukba és egyedül maradtam a kétségeimmel. Remélem Ádám ír valamit legalább.
" Sajnálom, de el kellett mennem, nem egy hamar jövők vissza, magántanuló leszek. Ez lesz mindenkinek a legjobb.
Sajnálom
Ádám!"
Levele olyan furcsa volt, olyan mintha kétségbe lenne esve valami okból. És hogy ő magántanuló lesz? Jobban meg akartam volna ismerni,de hát nem lett rá lehetőségem,Sajnálom. A falhoz dőlve sírtam el magam. Kétségek közt nagy nehezen el tudtam aludni.
"Itt ülök egyedül, földön kuporodva várom, hogy valaki a vállam simogassa, várom őt, ki talán nem jön el soha"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése