Reggel fáradtan és a lábamba lévő izomlázra felkászálottam . Nagy nehezen lekoszálodtam a lépcsőről és a konyha felé vettem az irányt, ahol Beni a telefonjával ügyködött.
-Reggelt - mondtam kómásan
-Neked is- mondta és kiment a konyhából. Leültem az asztalhoz és elkezdtem reggelizni amíg nem csengettek. Felálltam és az ajtóhoz vettem az irányt.
- Sziiaaaa- mondta Bori fül süketítő hanggal
-Neked is- mondtam és behívtam. Miután felöltöztem,már indultunk is volna suliba,ha Kevin meg nem akadályoz benne
-Hali, tudnánk beszélni?-kérdezte lefagyott arccal
-Persze
-Mármint négyszemközt- mondta és Borira mutatott. Bori így előre ment és egyedül maradtam Kevinnel.
-Na, figyu az a helyzet, hogy...-húzta el a mondat végét
-Igen? - pillantottam rá kérdően
-Bejössz nekem- mondta és elfordult tőlem. Elsőnek nem értettem semmit, de aztán leesett. Nem tudtam mit mondani rá így sétáltunk tovább. Sulihoz érve mindegyikünk más irányba ment. Egész nap nem beszéltünk, ameddig Matek előtt félre hívtam beszélgetni.
-Na mi van? - kérdezte
-Nekem is bejössz- mondtam és lehunytam a szemem Lehunytam a szemem hátha álom ez az egèsz. Egy elakado lèlegzetre lettem figyelmes,s mikor kinyitottam a szememet Bella önelègült kèpèvel találtam szembe magam: -Huuu Kevinnek bejön Miri-mondta szemrehányóan. Kevin idegesen fordult felèm: -Kinek mondtad el?
-Én senkinek- mondtam védekezően
-Na persze, csak azért hogy leégess elmondtad az egész osztálynak, mi? Hát gratulálok...-mondta és ahogy ment beleütött az egyik szekrénybe.
-Most ez minek kellett? - kérdeztem kiabálva Bellától. Nem mondott semmit inkább be ment a terembe. Nem volt semmi kedvem bemenni ezért egész Matek órán a wc-be ültem és csak sírtam. Következett a csúcspont amikor behívtak táncolni a stúdióba, hogy próbáljam el Kevinnel a felét, de ki kell találnunk a többi részt is, ami nagyon jó lesz..... Borival együtt mentünk a stúdió felé és együtt melegítettünk be. Aztán következett a mi szólónk Kevinnel, nem beszéltünk egymással én csak követem a lépéseket.
-Át tudsz jönni egy kis időre?- kèrdeztem a telefon másik felèn lèvő embert.
-Minek? - kèrdezett vissza a mèly a hang a kèszülèkből
-Megbeszèlni ezt az egèsz ügyet- sóhajtottam a telefonba
-Pár perc ès ott vagyok- mondta ès le rakta a telefont. Nem èrtettem minek kell jó pár embernek belekevernie a másik èletèbe . Persze Beninek nem mondtam semmit mielőtt kicsapná a hepajt, tudom milyen ő. Bori is mindent tud, de mellettem áll mindenbe főleg ilyenekbe. A gondolkozásomat anya törte meg
-Vacsora kèsz van- kukucskált be az ajtón
-Nem vagyok èhes- mondtam egy hanguan
-Muszáj enned valamit. Egèsz nap nem ettèl- mondta aggódot arcot festve az arcára
-Nem kèrek ès kèsz- mondtam ès hátatt forditottam anyának. Márcsak arra lettem figyelmes hogy az ajtó becsukodott ès vele együtt ő is kiment. Várakozásom közben felraktam a fejhallgatom ès elkezdtem hallgatni a kedvenc zenèmet a Renegadest. Nem tudom mi törtènhetet lehet bealutam mivel az ablakom rèsnyi redőnyèn halvány napsugarak tündököltek. Az ágyamon meg Kevin feküdt, aki szerintem itt aludt nálunk. Szép lassan keltettem, de nem nagyon akart felkelni így hagytam tovább aludni , én addig el mentem zuhanyozni. Mikor vissza értem Kevin ott ült az ágyamon póló nélkül, ahogy benyitottam azonnal hozzám jött és megölelt.
-Leszel a barátnőm- kérdezte olyan halkan hogy csak én haljam a szobámba.
-Persze-mondtam és szorosabban megölelt. Nem írtam le de amióta megláttam Kevint azóta belestem. Ezután szép gyengéd puszit lehelt a számra, amitől teljesen megnyugodtam, mert tudtam hogy egy pár vagyunk a mai naptól kezdve.
" Holnap randi ? 7-re ott vagyok érted" Ajhh de jól esett ez a kis sms, bele is egyeztem egyből, soha nem hagynám ki ezt. Soha. Este az ágyba feküdve csak vigyorogni tudtam, és nem tudtam levenni a mosolyt az arcomról és nem is akartam.
Sziasztok! Ennyit szántam volna a 3. résznek! Remélem tetszett :) A 4. rész a hétvégén olvasható lesz, addig is szép napokat mindenkinek :) Remélem tetszett ez a rész is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése